Raoul Wallenberg életrajz
- Raoul Wallenberg 1912. augusztus 4-én született a Stockholm közelében található Lidingö községben, Svédország egyik leghíresebb családjába: diplomaták, politikusok és bankárok közé.
- Apja, Raoul Oscar Wallenberg, tengerésztiszt. Az apa unokatestvérei, Jacob és Marcus Wallenberg, Svédország két legnevesebb bankára és gyárosa. Wallenberg apja fiatalon, 23 évesen, 1912 novemberében rosszindulatú daganat következtében elhunyt.
- Wallenberg édesanyja Maria "Maj" Sofia Wising (1891–1979), Per Johann Wising ideggyógyász professzor lánya. Az asszony Raoul Oscar Wallenberg halála után, 1918-ban újra férjhez ment Fredrik von Dardelhez, a stockholmi Karolina-kórház főigazgatójához. Két gyermekük született, Wallenberg testvérei, Guy és Nina.
- Raoult apai nagyapja Gustav Wallenberg, egykori képviselő, hajózási vállalkozó, később törökországi nagykövet nevelte.
- A család Raoult bankárnak szánta, őt azonban az építészet és a kereskedelem vonzotta. A kisfiú nyaranta önálló utazásokat tett Angliában, Franciaországban, Németországban. Tizenkét éves korában követte nagyapját Konstantinápolyba.
- Stockholmban végezte az elemi iskolát, azután a Svéd Állami Kísérleti Iskolában járt, ahol 1930 tavaszán érettségizett. 1931-től Amerikában, Ann Arborban a Michigani Egyetemen építészetet tanult. Első munkahelye a Stockholms Enskilda Bank. Kötelező katonai szolgálatát a testőrségnél töltötte. 1935-ben Dél-Afrikában, Cape Townban egy svéd cégnél helyezkedett el. Röviddel ezután ─ nagyapja segítségével ─ holland banknál kapott állást Haifán. Itt találkozott először Németországból menekült zsidókkal, megrázó történeteikkel.
- 1936-ban visszatért Svédországba és nemzetközi kereskedelemmel kezdett foglalkozni. 1941 augusztusában belépett a Sven Salén és dr. Lauer Kálmán alapította Mellaneuropeiska Handelsaktienbolagethez, melynek külkereskedelmi igazgatójaként járt Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban és Magyarországon is.
- Magyarország német megszállása után felgyorsult a zsidóság deportálása. A svéd nagykövetség Provisorikt Pass-okat, ideiglenes útleveleket adott olyan személyeknek, akiknek rokonai, vagy jelentős üzleti kapcsolatai voltak Svédországban. A svédek ─ részben az Egyesült Államok kérésére ─ úgy határoztak, hogy Magyarországra küldenek valakit információszerzés és segítségnyújtás céljából. Lauer Kálmán Wallenberget ajánlotta, aki üzleti kapcsolatai révén ismerte a magyar viszonyokat. Őt azonban nem tartották alkalmasnak erre a feladatra. Miután az amerikai War Refugee Board (Háborús Menekültek Tanácsa) képviselőjének megkeresésére is Wallenberget ajánlotta Lauer, végül elfogadták javaslatát. A svéd király Wallenberget követségi titkárnak nevezte ki, és mint a svéd követség humanitárius attaséját Magyarországra küldték.
- Wallenberg 1944. július 9-én érkezett Budapestre a Svéd Királyi Külügyminisztérium által 1944. június 30-án kiállított hivatalos útlevelével. A svéd külügyminisztériummal kötött megállapodás értelmében Wallenberg szabad kezet kapott munkájához. Külön futárokkal is küldhetett jelentéseket, felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal, a németekkel szemben álló személyiségekkel, akiknek a névsorát a stockholmi angol és amerikai követség megadta neki. A svéd követség munkatársait megdöbbentették a hagyományos diplomáciai eszközöktől eltérő módszerei, de miután tapasztalták sikereit, mindenben támogatták tevékenységét.
- Wallenberg létrehozott egy svéd védő-útlevelet, az un. „Schutzpass”-t, amely tulajdonosát a svéd követség védelme alá helyezte. Hivatalosan mintegy 4500 ilyen igazolványt engedélyeztek, ám a gyakorlatban ennél többet adtak ki, és hamisítottak is. Wallenberg kialakította a svéd "védett házak" rendszerét, melyeken a svéd zászló jelezte, hogy svéd fennhatóság alá tartoznak. Itt több ezer ember lelt menedékre. A szélsőjobboldali, antiszemita Nyilaskeresztes Párt hatalomátvétele után legtöbbször nem vették figyelembe a védettséget igazoló okmányokat. Wallenberg a törvényes rend felbomlásának időszakában egyszerűsített védleveleket alkalmazott. Ezeken Carl Ivan Danielsson svéd követ aláírása már nem szerepelt.
- 1944 vége felé a nyilas bandák önkényeskedései miatt sem a nemzetközi gettóban, sem a védett házakban nem voltak biztonságban az emberek. Wallenberg Budáról Pestre költöztette irodáját. 1945 januárjában Eichmann mészárlást tervezett a gettóban. Wallenberg Szalai Pál (a Nyilaskeresztes Párt összekötője) közvetítésével elérte, hogy a német parancsnok megakadályozza ezt. Két nappal később, 1945. január 18-án a szovjetek elérték a két budapesti gettót. Wallenberg munkájának eredményeként több ezer ember menekült meg a biztos haláltól.
- Wallenberg sofőrjével, Langfelder Vilmossal Budapestről Debrecenbe indult. Amint azt dr. Pető Lászlónak, legrégebbi budapesti ismerősének 1945. jan. 17-én elmondta, „Zugló városrész felett parancsnokló” Csernyisev tábornok engedélyével. Oda azonban soha nem érkezett meg: a szovjet kémelhárítás valamikor január 19. és 22. között letartóztatta és a Szovjetunióba hurcolta. Moszkvában Langfelderrel együtt az NKVD tartotta fogva, majd a ljubljankai börtönbe kerültek, ahol mindmáig ismeretlen körülmények között haltak meg.